Viszont múlt hétvégén, egy csodálatos és tartalmas kutyás hétvégét töltöttem el, remek társaságban, szóval ez a bejegyzés is erről fog szólni.
Az útvonal: Mosonmagyaróvár- Budapest-Szigetszentmiklós-Körmend-Bucsu-Szombathely-Csorna-Mosonmagyaróvár.
Szombaton kora reggel keltem, fél 8-kor már a vasúton voltam, ahol találkoztam Kittivel, így Pestig vele utaztam, sokat beszélgettünk a mentésről ( bár Ő nem kutyás, de teljesen jól értette így is a dolgokat) majd mikor megérkeztünk elváltunk egymástól, a vasúton már Kulcsi Pulcsi várt, nagy nehezen, de megtaláltuk egymást. Innen egyenesen Soroksárra mentünk,megnéztük Marcsi ideigleneseit, rengetek cavi van nála,(hihetetlen, hogy 1-2 éve még ritkaságnak számítottak a mentésnél) és egy-két angol...Ezután pedig, már indultunk is Szigetszentmiklósra a mentés telephelyére, mondanom sem kell...IMÁDTAM....Gyors kipakolás után, neki álltunk Anitával a jutalom falatokat kiosztani, be kell vallanom büszke vagyok magamra, sokkal jobban vettem a feladatot, mint amikor utoljára jártam a mentésnél, de még mindig azt vallom, hogy 60-70 kutyának jutalom falatot adni, nem egyszerű..:D
Ezek után simogattuk az ebzeteket, labdáztunk Patrikkal, összeszedtük az udvaron a fa darabokat, szét rágott játékokat...(A szerelmeim lista természetesen megint bővült, rá került Sebastian, Dodó,Péntek, és Costa...Aki pedig örök szerelemem: PEPPERONI <3! )
Aztán megérkezett Magdi, aki mennyei fánkot hozott, házi baracklekvárral, és szintén házi bodzaszörppel, mondanom sem kell befaltuk az egészet..ISTENI VOLT!
Miután jól laktunk, neki álltunk a munkának, hűtőket és fagyasztókat mostunk ki, pakoltunk át...és sikáltuk fehérre.. (Spanci, ígértél képet, hogy most, hogy néz ki...várjuk, kíváncsi vagyok :P ) Mikor ezzel végeztünk, lazítás képen kivittük a kutyákat a közeli "semmi közepére" :D sétálni, 13 kutyával voltunk, ebből 1-re kellet pórázt rakni, mindenki más szépen jött, és hallgatott ránk, azt hiszem ez ám a nem semmi...:) Fru és Selejt szokásukhoz híven iszap fürdőt vettek, mikor már éppen mondani akartuk..hogy mit ad Isten megint a gazdis kutyák nyomiskodnak, akkor Álmos (gazdit keres) gondolt egyet és Ő is becsatlakozott..így dőlt meg az elméletünk.
Mi pedig még egy kicsit szeretgettük a srácokat, aztán lassan, de eljött az indulás ideje.. Anitával, mi is szépen elköszöntünk, megköszöntük az egész napot, hisz tényleg jól éreztük magunkat, és már útnak is indultunk, hisz előttünk állt még, kb..240 km.. Este 10 felé megérkeztünk Anita otthonába Körmendre. Éjfél tájt sikerült is elmennünk aludni..Vasárnap fél 8-ra beszéltük meg az ébredést, a terv az volt, hogy séta, bepakolás, gyors vásárlás és már indulunk is Bucsura Andihoz.... a tervet keresztbe húzva fél 9-kor méltóztattam kikelni az ágyból..Gyors kávé, öltözködés, reggeli séta, Lidl..és már útnak is indultunk...egy kis bizonytalankodás után, már ott is voltunk Andinál...
Egy gyönyörű csapat várt minket, beszélgettünk a spánielek helyzetéről, a mentésről, a cavikról, a kiállításokról, Andi megmutatta a clumberes dolgait, a díjaikat, a mentett kutyusainak készített részleget. / ami csodálatos, csak ámultam és bámultam, nagyon praktikus és szép/ Szeretgettük egy kicsit a nagy macikat, és a mentvényeket, és már indultunk is mert a vonat nem vár ( végül én vártam a vonatra..mert szerencsétlen vagyok :P )
Az egész hétvége fantasztikus hangulatban telt, köszönöm Anita és Kulcsi Pulcsi a fuvart, a finomabbnál finomabb ételeket Magdi és a társaságot: Rita, Spanci, Oli Pocok, Papa Maci , Zsuzsi, ( remélem következőleg hosszabb időre találkozunk) Andi neked pedig, hogy a vasárnap délelőttödet ránk áldoztad, és megnézhettük a csodáidat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése